Franciaország drágábban jut 12 milliárd euróhoz

Franciaország adósságkezelő ügynöksége október 1-jén mind a 11 milliárd 999 millió EUR értékű hosszú lejáratú kötvényt eladta, amelyet felkínált. A befektetők összesen 27 milliárd 487 millió EUR értékben tettek ajánlatot (ABC Bourse, a Reuters aukciós táblázata). A francia állampapírokra továbbra is van kereslet, de a befektetők magasabb hozamot várnak el értük. A 2036 novemberében lejáró kötvényért 4,93 százalékos hozamot kértek, szemben a szeptember 3-i aukción elért 4,23 százalékkal (a Reuters aukciós táblázata).

A kötvény hozama azt mutatja meg, mekkora éves megtérülést kap a vevő az általa fizetett ár mellett. A kupon, vagyis az a rögzített kamat, amelyet Franciaország évente fizet, nem változott. A befektetők egyszerűen alacsonyabb árat adtak a kötvényekért, így nőtt a hozamuk, és Franciaországnak is többe kerül a felvett pénz.

Roland Lescure pénzügyminiszter az aukciót a befektetői bizalom bizonyítékaként mutatta be. A Natixis Investment Managers egyik stratégája a Le Monde-nak azt mondta, hogy a meghirdetett mennyiség több mint kétszeresére érkező ajánlat a szokásos tartomány alsó széléhez közelít (Le Monde). Az aukcióból annyi látszik, hogy Franciaország aznap reggel talált vevőket, mégpedig magasabb hozam mellett.

Miért nőtt a különbség Németországhoz képest

A már kibocsátott kötvények adásvételénél is látszott ez a nyomás: október 1-jén a francia tízéves állampapír hozama megközelítette az 5 százalékot (La Tribune). Másnap a Franciaország és Németország tízéves államkötvényeinek hozama közötti különbség átlépte a 150 bázispontot, vagyis az 1,5 százalékpontot. Ilyen nagy különbségre 2011 vége óta nem volt példa (Reuters).

A hozamkülönbség növekedéséhez Németország is hozzájárult: a német államkötvények árfolyama a piaci iránnyal szemben emelkedett, mert a befektetők biztonságos helyet kerestek a pénzüknek (dpa-AFX). Az emelkedő kötvényárak leszorítják a hozamot, így a különbség a német papírok iránti keresletet és a Franciaországgal kapcsolatos aggodalmakat egyaránt tükrözi. A piacokon végigsöprő eladási hullámról korábbi cikkünkben írtunk (To Brief).

Hogyan növeli a magasabb kamat a költségvetés terheit

A francia államkötvények többsége fix kamatozású, ezért a hozamok emelkedése a már kibocsátott papírok kamatát nem változtatja meg. Az új kötvények finanszírozási költségét az eladás napján kialakuló ár határozza meg. A teljes teher fokozatosan nő, ahogy a lejáró régi kötvényeket a mai kamatok mellett kibocsátott újakkal váltják fel; 2027-ben mintegy 197,4 milliárd EUR adósság jár le (AFT).

A francia szenátus elemzése szerint tartós kamatemelkedés esetén évről évre nő a többlet-kamatkiadás, ahogy egyre több adósságot kell megújítani (Francia szenátus). Az elemzés számai egy feltételezett kamatemelkedés mértékétől függnek, ezért nem tekinthetők a mostani heti változás előrejelzésének.

Már a további emelkedés előtt is jelentős a számla: a kormány a kamatkiadások 2026-os 79,2 milliárd EUR-ról 2027-re 91,2 milliárd EUR-ra növekedésével számol (francia kormány). Ez a prognózis a kormány saját feltevésein alapul; a mostani aukció nem okozta az előre jelzett növekedést.

Az új kötvények vevői járnak jól: évekig magasabb hozamot kapnak, ha Franciaország továbbra is fizeti az adóssága után járó összegeket. A kamatteher a költségvetést sújtja. Sébastien Lecornu miniszterelnök 2027-re a GDP 5,4 százalékáról 5,0 százalékára csökkentené a hiányt, vagyis az éves kiadások és bevételek különbségét, miközben az államadósság a GDP mintegy 121,7 százalékára nőne (költségvetési dokumentáció).

A közalkalmazottak és a legtöbb nyugdíjas a bérek és a nyugdíjak befagyasztásával viselnék a kiigazítás egy részét, emellett új adókat is kivetnének (Reuters). A francia független költségvetési felügyelet optimistának nevezte a kormány mintegy 1,0 százalékos növekedési előrejelzését, a hiánycélt pedig inkább alsó küszöbnek tartotta (Le Monde). A nagyobb hiány finanszírozásához több kötvényt kell eladni a magasabb hozamok mellett.

Franciaország egyelőre gond nélkül talál hitelezőket. Ha a hozamok a heti szint közelében maradnak, minden újrafinanszírozás évekre magasabb kamatot rögzít, a kamatteher pedig minden lejáró kötvénnyel nő. Hogy mekkorára, az attól függ, milyen hozamok lesznek érvényben, amikor a 197,4 milliárd EUR adósság lejár. Lecornu kormányának és a megosztott parlamentnek, amelynek el kell fogadnia a költségvetést, arról kell döntenie, miből fizeti ki a számlát: további befagyasztásokból, több adóból vagy a magasabb áron felvett hitelből.