Franciaország 4.93%-os hozamot kínál kötvényeire

A befektetők 4,93 százalékos hozamot kértek a Franciaországnak nyújtott hitelért az október 1-jei aukción, amelyen a kötvények 2036 novemberében járnak le. Szeptember 3-án még 4,23 százalék volt a hozam (Reuters aukciós táblázata). Franciaország az összes felkínált kötvényt eladta. A kormány ugyanezen a napon mutatta be költségvetését, amely befagyasztaná a közszféra béreit és a nyugdíjak többségét.

Az adósságkezelő ügynökség összesen 11 milliárd 999 millió EUR forrást vont be, a vételi ajánlatok pedig meghaladták a felkínált mennyiséget (Reuters aukciós táblázata, Le Monde). A kereslet nem okozott gondot, az ár annál inkább.

Mennyibe kerül a magasabb hozam?

Az államkötvény előre rögzített kifizetéseket ígérő kölcsön az államnak. Ha a befektetők eladják a már meglévő kötvényeiket, azok árfolyama csökken, az új vevő viszont magasabb hozamot érhet el. A hozam (EKB) mutatja, mekkora megtérülést kap a vásárló, és egyben jelzi az állami hitelfelvétel aktuális árát.

Ez az ár csak az új hitelfelvételre vonatkozik: a Franciaország által korábban kibocsátott kötvények kifizetései nem változnak. A magasabb kamat akkor emeli a költségvetés kiadásait, amikor az állam új adósságot vesz fel, vagy lejáró kötvényt újjal vált ki. A teher ezért kötvényenként, nem egyik napról a másikra nő.

A kormány előrejelzése szerint az éves kamatkiadás a 2026-os 79,2 milliárd EUR-ról 2027-ben 91,2 milliárd EUR-ra emelkedik (francia kormány). Ezt az összeget nem egyetlen aukció határozza meg: egy teljes év hitelfelvételének és refinanszírozásának költségét foglalja össze. Az aukció azt mutatja meg, milyen áron történik most a refinanszírozás.

Világpiaci eladási hullám, francia felárral

Franciaország nincs egyedül: október 1-jén az amerikai tízéves államkötvény hozama 5,34 százalék körül járt, 2002 óta a legmagasabb szinten. A Reuters a világpiaci eladási hullámot a magas államadóssággal és a piacra kerülő új kötvények nagy mennyiségével hozta összefüggésbe (Reuters magyarázó cikke). Ugyanez a nyomás néhány nappal korábban a belga és a portugál hitelfelvételt is megdrágította (To Brief).

Franciaország a szomszédainál magasabb hozamot fizetett. Az LSEG október 1-jei adatai szerint a francia tízéves kötvény hozama 4,9501 százalék, a németé 3,6179 százalék volt. A különbség mintegy 133 bázispontot tett ki, a francia hozam pedig az olasz 4,7171 százalékot is meghaladta (CNBC). A Németországhoz viszonyított különbséget hozamfelárnak nevezik; ez mutatja, mennyivel drágábban jut hitelhez egy ország az euróövezet viszonyítási alapjának számító német államnál.

A hozamfelár akkor is emelkedhet, ha a francia hozam nő, és akkor is, ha a német csökken. Október 1-jén a német kötvények a piaci iránnyal szemben erősödtek, mert a befektetők biztonságos eszközként vásárolták őket (dpa-AFX). A pillanatkép szerint abban az időpontban Franciaország Németországnál és Olaszországnál is magasabb hozamot fizetett. Azt nem mutatja meg, hogy a napi emelkedés mekkora része írható kizárólag Franciaország számlájára.

Ki fizeti meg a drágább hitel árát?

Roland Lescure pénzügyminiszter szerint Franciaország piaci pozíciója szilárd (Lescure nyilatkozata). Az aukció ezt annyiban támasztja alá, hogy a befektetők többet ajánlottak a felkínált mennyiségnél, Franciaország pedig az összes kötvényt eladta. Minden további euró kamatkiadás más állami kiadásokkal versenyez egy olyan országban, ahol a kormány előrejelzése szerint 2027-ben az államadósság eléri a GDP 121,7 százalékát. A GDP az ország egy év alatt előállított termékeinek és szolgáltatásainak összértéke (AFP).

A költségvetési tervezet a hiányt, vagyis az állam éves kiadásai és bevételei közötti különbséget, a 2026-ra várt GDP-arányos 5,4 százalékról 2027-ben 5 százalékra csökkentené. Ennek része a közszféra béreinek és a nyugdíjak többségének befagyasztása (Reuters költségvetési tudósítása). Az AFP becslése szerint a nyugdíjak befagyasztása önmagában 5,5 milliárd EUR megtakarítást hozna. Franciaország független költségvetési felügyelete, a Közpénzügyi Főtanács a hírek szerint a szükségeshez képest korlátozottnak ítélte a tervezett hiánycsökkentést (France 24).

A magasabb hozamot azok nyerik, akik most adnak kölcsön Franciaországnak: az új vevők magasabb megtérülést rögzítenek, miközben a már francia kötvényt tartó befektetők papírjainak piaci értéke csökkent.

Franciaország október 1-jén eladta a kötvényeit, az új hitelfelvétel ára pedig tovább nőtt. Ez a magasabb ár az új kibocsátásokkal és a lejáró kötvények cseréjével fokozatosan épül be a kamatkiadásokba. Az aznap bemutatott költségvetési terv a közszférában dolgozóktól és a nyugdíjasoktól várja a takarékosság terhét, miközben a francia költségvetési felügyelet szerint a hiánycsökkentés szerényebb a stabilizáláshoz szükségesnél.