Ukrajna készülhet, a magyar vétó marad

Magyarország lehetővé tette Ukrajnának és Moldovának, hogy megkezdjék az uniós csatlakozási tárgyalások következő szakaszának előkészítését, de megtartotta a jogot, hogy megakadályozza annak hivatalos megnyitását. Október 7-én az uniós nagykövetek megállapodtak abban, hogy felkérik a két országot: dolgozzák ki álláspontjukat a tárgyalások két új klaszteréről, miután Budapest már nem akadályozta ezt a lépést (European Pravda, Kyiv Independent). A klaszterek tényleges megnyitásához szükséges magyar hozzájárulást Budapest továbbra is ahhoz köti, hogy az ukrán parlament elfogadjon egy, a kisebbségi iskolákról szóló törvényt; erről Kijevben még nem szavaztak (Euronews).

Mit hagytak jóvá a nagykövetek?

Az uniós csatlakozási tárgyalások tematikus klaszterekre tagolódnak. Mielőtt egy klasztert megnyitnak, az Európai Bizottság felméri, mennyire igazodnak a tagjelölt ország jogszabályai az uniós szabályokhoz, a tagállami kormányok pedig jóváhagyják az értékelést. A nagykövetek szerdai ülésének napirendjén éppen a 2. és a 3. klaszter értékelésének jóváhagyása szerepelt. Ezek az egységes piacot és a gazdasági versenyképességet fedik le (a Tanács napirendje).

A jóváhagyás lehetővé teszi, hogy az EU felkérje a tagjelölteket saját álláspontjuk kidolgozására, de magukat a tárgyalásokat még nem indítja el. Egy klaszter megnyitásához a kormányok külön döntése és a tagjelölt országgal tartott hivatalos ülés kell. A napirendből csak az derül ki, miről kellett dönteniük a nagyköveteknek. Arról, hogy végül miben állapodtak meg, a sajtóban idézett uniós diplomaták számoltak be, mert a döntés szövegét nem tették közzé.

Milyen törvényre vár Budapest?

Magyarország követelése az ukrajnai Kárpátalján élő magyarok iskoláztatásáról szól, a sérelem pedig régebbi ennél a vitánál. A Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete, bírálta Ukrajna 2017-es oktatási reformját, mert az visszaszorította a kisebbségi nyelvű oktatást (Velencei Bizottság). Péter Magyar kormánya, amely Viktor Orbánét váltotta, már a hét elején jelezte, hogy kész enyhíteni az álláspontján (To Brief).

Kijev egy olyan törvényjavaslattal válaszol, amely külön státuszt adna azoknak az iskoláknak, ahol főként valamely kisebbség nyelvén, például magyarul tanítanak. A javaslatot október 1-jén nyújtották be a Verhovna Radában, Ukrajna parlamentjében, de október 7-ig nem szavaztak róla (a törvényjavaslat adatlapja, a tervezet szövege). Anita Orbán külügyminiszter üdvözölte a tervezetet. A Reuters két uniós diplomatára hivatkozva arról számolt be, hogy Magyarország akkor hagyna fel a két klaszter megnyitásának ellenzésével, ha a Rada elfogadná a törvényt (Reuters).

Ez a sorrend magyarázza, miért engedett Budapest az előkészítésben, de miért tartotta fenn az ellenállását a következő lépésnél. A tagjelöltek álláspontjának kidolgozása nem kerül Magyarországnak semmibe. Az alkupozíciója a hivatalos megnyitásnál van, és ezt megtartotta.

Moldova egy kijevi szavazásra vár

Moldova egy olyan vitának lett a kárvallottja, amely nem róla szólt. Más kormányok nem támogatták, hogy Ukrajna ügyétől külön tárgyalják a moldovai dossziét, így Kisinyov Budapest és Kijev vitája alatt várakozott (Euronews). Cristina Gherasimov miniszterelnök-helyettes szerdán azt mondta, Moldova megkapta a felkérést Írországtól, amely jelenleg az EU Tanácsának soros elnökségét tölti be. A politikus szerint a felkérés egy későbbi konferencián sorra kerülő hivatalos megnyitás előkészítését szolgálja (Moldpres).

A menetrend szoros, de feltételes. A diplomaták október 12-ét jelölték meg az uniós közös álláspontok elfogadására; ez az a közös irány, amelyet a 27 kormány képvisel a tárgyalásokon. A dátum attól függ, hogy előbb szavaz-e a Rada. A diplomaták október 13-ra egy luxembourgi miniszteri és tagjelölti találkozót is említettek, ahol hivatalosan megnyithatnák a klasztereket (Kyiv Independent).

Mindegyik lépéshez mind a 27 kormány egyetértése kell. Ukrajna tárgyalási kerete, vagyis a csatlakozási tárgyalások szabályrendszere szerint a tagállami kormányokat képviselő Tanács a Bizottság javaslatára, egyhangúlag dönt minden klaszter megnyitásáról. Egyhangúság esetén bármelyik kormány megakadályozhatja a döntést (tárgyalási keret). Magyarországnak tehát nincs szüksége új eljárásra ahhoz, hogy megállítsa a megnyitást: elég visszatartania a hozzájárulását.

Magyarország csak olyan lépést engedett, amelyet később visszafordíthat. Hozzájárult az előkészítéshez, megtartotta vétóját a hivatalos megnyitásnál, és Moldova előrelépését egy olyan parlament szavazásától tette függővé, amelyben Kisinyovnak nincs beleszólása. Ha a Rada a következő napokban elfogadja az iskolatörvényt, mindkét ország megnyithatja a két klasztert még azon a héten. Ha csúszik a szavazás, Moldova is Ukrajnával együtt várakozik tovább, noha a késlekedésnek semmi köze a saját reformjaihoz.