A Kreml korainak tartja a légi tűzszünetet

A Kreml szombaton „korainak” nevezte azokat a híreket, amelyek szerint az Egyesült Államok és Ukrajna légi tűzszüneti javaslaton dolgozik, miközben azt is jelezte, hogy Oroszország nyitott az „új ötletekre” (n-tv). Ugyanezen a héten szlovák források arról számoltak be, hogy Moszkva a „teljes győzelemig” folytatná a harcot (Aktuality). A két állítás nem zárja ki egymást. Oroszország folytathatja a háborút, miközben hagyja, hogy egy homályosan körülírt tűzszüneti ötlet körbejárjon az európai fővárosokban. Egy pontosan meg nem határozott légi tűzszünet Moszkvának időt és mozgásteret ad: szétválaszthatja a szövetséges kormányok reakcióit, mielőtt bármit el kellene fogadnia, el kellene utasítania vagy meg kellene sértenie.

Washington és Kijev abban már egy irányba mozdult, hogy korlátozott szünetet javasolna a légi támadásokban, miközben a szárazföldi harcok folytatódnának (Kyiv Independent). Moszkva formális ajánlatot még nem kapott. Vár. Európában közben a kormányok már most eltérően értelmezik, mit jelent ez a várakozás. Franciaország és Németország a légtér befagyasztásának ötletét a fegyvergyártás felgyorsítására használja érvként. Szlovákia inkább a távolmaradást igazolja vele. Moszkvának ehhez nem kell aláírnia semmit. A bizonytalanság önmagában is tágítja a meglévő törésvonalakat.

Egy képlet, amelyet senki sem határozott meg

A „légi tűzszünetnek” nincs rögzített jogi jelentése. A cseh nyelvű beszámolók ezt világosan leírják: egy ilyen megállapodás a levegőből indított támadásokat állítaná le, de érintetlenül hagyná a szárazföldi harcokat, a tüzérséget és a szabotázsakciókat (iROZHLAS). Kijev korábban a „csend az égbolton” formulát használta, vagyis külön akarta választani a légi önkorlátozást a szárazföldi háborútól (President of Ukraine). A jelenlegi elképzelésről azonban nem tudni, mely fegyverek tartoznának bele, kiterjedne-e az energetikai infrastruktúrára és a fekete-tengeri kikötőkre, és mi történne akkor, ha az egyik fél jogsértést állítana.

Az ellenőrzés hiánya nem elméleti probléma. Nincs olyan nemzetközi szervezet, amely ténylegesen járőrözni tudna az ukrán légtérben. Ha egy rakéta eltalál egy erőművet, valakinek meg kell állapítania, honnan indították, és milyen következmény következik belőle. Ez a feladat a nemzeti radarrendszerekre és a műholdas hírszerzésre hárulna, a következményekről pedig politikai alku döntene, nem automatikus végrehajtási mechanizmus (2eu.brussels). Ezt az üres teret minden főváros a saját értelmezésével töltheti ki.

A nyugati fővárosok nem a békére, hanem a kudarcra készülnek

Franciaország a légtér kérdését hadiipari problémaként kezeli. Az Élysée július 14-i, Ukrajnával közös nyilatkozata 16 Rafale vadászgépről és francia-olasz légvédelmi rendszerekről szólt, a légi és rakétaelhárító képességet pedig „a biztonság első garanciájának” nevezte (Élysée, Reuters). Németország kilenc ország részvételével indítana ballisztikus rakéták elleni programot, hogy csökkentse az amerikai elfogórakétáktól való függést (Defense News). Lengyelország háromoldalú, amerikai-ukrán részvételű Patriot-gyártást javasolt, mégpedig olyan üzemmel, amelyet a kiszolgált hadszíntér közelébe telepítenének (Defence24). A három főváros ugyanabból indul ki: egy összeomló légi szünet rosszabb lehet, mint a szünet hiánya, ezért úgy kell építeni a kapacitásokat, mintha a megállapodás elbukna.

Románia számára mindez kézzelfogható biztonsági kérdés. Ahogy a múlt héten írtuk, román F-16-osok egymást követő napokon lőttek le drónokat, amelyek a Duna menti folyosó közelében beléptek az ország légterébe (To Brief, SpotMedia). Ha Oroszország leállítaná a dél-ukrajnai csapásokat, közvetlenül csökkennének azok a repülési pályák, amelyek román riasztásokat váltanak ki. Moszkva nyitottságának azonban egyszerűbb oka is lehet: az ukrán csapások az orosz finomítók ellen költségeket okoznak, amelyeket Moszkva mérsékelni akar (Digi24). Ez nem békejelzés, hanem alkupozíció.

Szlovákia mutatja meg a szövetségi törésvonalat

A legélesebb európai kockázat Pozsonyban látszik. Robert Fico miniszterelnök a „háborúpártiak klubjának” nevezte az úgynevezett hajlandók koalícióját, vagyis azt a Párizs vezette csoportot, amely Ukrajna fegyverszállításait, kiképzési programjait és beszerzési vállalásait hangolja össze, és elutasította a halált okozó fegyverek szállítását (ta3). Szlovákia ugyanakkor munkaszinten csendben mégis csatlakozott ugyanahhoz a koalícióhoz, amit a francia nagykövetség is megerősített (Denník N). Hogy ez a munkaszintű részvétel ténylegesen mit változtat, nem világos: jelentheti azt is, hogy szlovák tisztviselők ott ülnek a tervezési egyeztetéseken, de haditechnikai vállalást nem tesznek. A rés azonban megmutatja, hogyan válhat a tűzszüneti nyelv belpolitikai eszközzé. Fico bármilyen légi tűzszüneti javaslatot felhasználhat arra, hogy a katonai kötelezettségvállalások ellen érveljen, miközben a háttérben a szlovák államapparátus továbbra is együttműködik.

Ezt a mechanizmust Moszkva aláírás nélkül is ki tudja használni. Az európai kormányok nyilvánosan még nem állapodtak meg abban, mire terjedne ki egy légi tűzszünet, ki ellenőrizné a jogsértéseket, és mit tennének, amikor Moszkva próbára teszi a megállapodást. Erre Macronnak, Merznek, Tusknak és a védelmi minisztereiknek kellene választ adniuk. Egyelőre nem adtak.