Találat érte Kyiv erőműveit, elakadt a tűzszünet

Az október 13-án este kezdődő orosz rakéta- és dróntámadásban öt ember meghalt, 36-an pedig megsebesültek Kijevben – közölte a városi rendőrség (Kijevi rendőrség). Volodimir Zelenszkij elnök szerint legalább 600 000 ember maradt áram nélkül (Zelenszkij). Két nappal korábban Donald Trump már életbe lépettnek nevezte az energetikai tűzszünetet, a Fehér Ház egyik tisztviselője azonban csak egy olyan javaslatról beszélt, amelyet Oroszország még mérlegelt. Ez először az ukrán, orosz finomítók elleni csapásokat állíthatta volna le, és csak később terjedhetett volna ki az erőművekre és az energiahálózatra (Axios).

A támadás célpontjai között voltak Kijev kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőművei, amelyek az áram mellett a távfűtést is biztosítják. A közeledő télben ezek az üzemek a lakások fűtéséről és világításáról egyaránt gondoskodnak.

Bejegyzés, nem megállapodás

Trump október 11-én azt írta, hogy az „ENERGY CEASEFIRE” azonnal életbe lép, és mindkét fél beleegyezett (Trump). A bejegyzés nem tartalmazta a megállapodás szövegét, a védett létesítmények listáját, a kezdés módját vagy a szabálysértések ellenőrzésének menetét.

Moszkva nem fogadta el a tűzszünetet. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője október 14-én azt mondta, hogy a tűzszünet hatályát még nem határozták meg, és tovább dolgoznak az ügyön (Kyiv Independent). Zelenszkij az újabb csapásokat is a tűzszünet megsértésének nevezte, ahogy a korábbi kijevi erőműtámadás után is (To Brief). A felek nem fogadtak el közös szöveget, kezdési időpontot vagy ellenőrzési rendszert, így azt sem lehet igazolni, hogy a tűzszünet egyáltalán életbe lépett-e.

Mit érnek a finomítók?

Kijev kölcsönös leállást ajánlott: Ukrajna nem támadná tovább az orosz finomítókat és dízelüzemanyag-gyártó létesítményeket, ha Oroszország leállítaná az ukrán energiarendszer elleni támadásokat. A finomítók elleni hadjárat azon kevés eszközök egyike, amellyel Kijev közvetlen gazdasági kárt tud okozni Oroszországnak. Ezért az ukrán csapások leállítása tárgyalási alkuerőt jelent.

Az első lépés sorrendje emiatt különösen fontos. Ha a tűzszünet először csak a finomítókra terjedne ki, Kijev feladná ezt az eszközt, miközben az ukrán erőművek és alállomások továbbra is támadhatók maradnának. Kijev ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a szünet az energiahálózatra is kiterjedjen.

Washingtonnak is lehet nyomásgyakorló eszköze. Európai tisztviselők a Financial Timesnak azt mondták, hogy amerikai tisztviselők egy lehetséges következményre figyelmeztették Kijevet és az európai fővárosokat (Financial Times). Beszámolójuk szerint Washington korlátozhatná az Ukrajnával megosztott hírszerzési információkat, és lassíthatná azoknak az amerikai fegyvereknek a szállítását, amelyekért a szövetségesek fizetnek, ha Ukrajna nem hagy fel a finomítók támadásával.

Washington nem erősítette meg ezt az értesülést. Nem került nyilvánosságra olyan utasítás, amely hírszerzési információk megosztását vagy fegyverszállítást állítana le. Ha a beszámoló helytálló, a figyelmeztetés azt jelezné, hogy Washington először az ukrán finomítótámadások leállítását akarja elérni.

Európa sürget, de a döntések máshol születnek

Az európai kormányok az energiahálózatot is védő tűzszünetet támogatják. Stefan Kornelius, a német kormány szóvivője szerint Berlin nem látja jelét annak, hogy Oroszország elfogadná a szünetet; az újabb támadásokra és az áldozatokra hivatkozott (MDR). A legutóbbi támadás előtt Emmanuel Macron francia elnök is mindkét félre kötelező tűzszünetet sürgetett (Élysée).

Rómában Giorgia Meloni miniszterelnök a szenátusban a kölcsönös leállás mellett állt ki, kormánytöbbsége pedig olyan határozatot fogadott el, amely diplomáciai úton az azonnali szünet sürgetésére kötelezi a kormányt (Sky TG24). Meloni szerint Európának olyan képviselőre van szüksége a tárgyalásokon, akit mind a 27 uniós kormány felhatalmazott (Olasz szenátus). Egy ilyen megbízott az egész EU nevében tárgyalhatna, így a tagállami fővárosoknak nem kellene külön-külön Washingtonnál lobbizniuk.

Meloni javaslata arra mutat rá, hol születnek most a döntések: Washington és Moszkva alakítja a feltételeket. Kijev dönthet saját csapásainak leállításáról, és visszautasíthat egy olyan alkut, amely csak a finomítókra vonatkozik. Az európai kormányok nyomást gyakorolhatnak, pénzt adhatnak és tiltakozhatnak, de egyikük sem tárgyal a megállapodás szövegéről. A Washington által állítólag lassítani tervezett fegyverszállítások egy részét a szövetségesek fizetik.

Trump azelőtt jelentett be tűzszünetet, hogy Washington, Moszkva és Kijev megállapodott volna arról, mire terjed ki. Oroszország ezután is támadta az ukrán energetikai létesítményeket, a Kreml pedig továbbra is tisztázatlannak nevezi a tűzszünet hatályát. Nem erősítették meg azokat a híreket sem, amelyek szerint Washington arra próbálja rávenni Kijevet, hogy állítsa le a finomítók elleni csapásokat. Ha ezek az értesülések helytállóak, azt mutatják, hogy elsőként éppen ezt az ukrán engedményt várják.