Alacsony Duna: 900 MW áramot pótolnak a vevők

A romániai cernavodăi atomerőmű mindkét blokkja leállítva marad, amíg a Duna vízállása nem teszi lehetővé a biztonságos üzemet – közölte október 11-én az erőmű üzemeltetője, a Nuclearelectrica, újraindítási időpont nélkül (Nuclearelectrica). A bejelentés nem okoz újabb termeléskiesést: a nyáron kezdődött leállást hosszabbítja meg, ennek költségét pedig elsőként azok a cégek viselik, amelyek előre megvették az erőmű áramát.

Az 1-es blokkot július 28-án állították le ellenőrzött módon, a 2-es blokk pedig augusztus 13-án követte (az 1-es blokk bejelentése, a 2-es blokk bejelentése). A román villamosenergia-rendszer 2020–2025-ös ellátásáról szóló tanulmány a két blokk együttes nettó teljesítményét mintegy 1,3 GW-ra becsülte (ellátásbiztonsági tanulmány). Nettó teljesítményen azt a teljesítményt értik, amelyet az erőmű a saját működéséhez szükséges fogyasztás levonása után a hálózatba adhat. Ez tervezési becslés, nem mutatja meg, hogy bármely konkrét napon mennyi áram hiányzott.

Miért kell a folyó egy leállított reaktornak is?

A reaktor leállításakor megszűnik a láncreakció, de a fűtőanyag továbbra is termel bomlási hőt, vagyis a radioaktív bomlástermékek hőjét, amelyet szivattyúkkal kell elvezetni. A Nuclearelectrica szerint mindkét blokk biztonságosan leállított állapotban van, és biztonsági funkcióik továbbra is működnek (Nuclearelectrica). Petre Min, a nukleáris felügyeletet ellátó CNCAN reagáló központjának vezetője szerint a leállított blokkokhoz továbbra is kell a Duna vize; a személyzet ezért több vizet irányított a vízkivételi mű felé (HotNews).

A vízszint már közel van ahhoz a határhoz, amely alatt az erőmű szivattyúi nem tudnak megbízhatóan vizet venni. A vízügyi hatóság, az ANAR október 10-én Cernavodánál −259 centiméteres értéket mért, mindössze három centiméterrel a −262 centiméteres küszöb fölött (Agerpres). A mínuszjel egy rögzített viszonyítási ponthoz mért szintet jelöli, nem negatív vízmélységet.

A vízszint emelésére az ANAR elrendelte, hogy október 10. és 18. között másodpercenként további 20 köbméter vizet engedjenek le az Iezer-tározóból (Mediafax). A vízleeresztés kezdetéről már beszámoltunk (To Brief). Egyelőre nincs nyilvános mérés arról, hogy a többletvíz mekkora része jut el az erőmű szivattyúihoz.

A magasabb vízállás önmagában nem indítja újra a reaktorokat. A −262 centiméteres küszöb csak azt mutatja meg, hogy a szivattyúk képesek-e vizet venni; az újraindításról az üzemeltető dönt annak alapján, hogy biztonságosnak ítéli-e a körülményeket, de ehhez nem közölt számszerű feltételt (Nuclearelectrica). A folyó felől sem várható gyors enyhülés: Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár október 7-én azt mondta, az előrejelzések szerint a következő tíz napban nem emelkedik tartósan a Duna vízszintje (Digi24).

Ki fizet a hiányzó áramért?

Az erőmű leállása ellenére az áramellátás nem szakadt meg. A Transelectrica hálózatirányító nyilvános adatai szerint október 11-én nulla volt a nukleáris termelés; a kiesést szél- és napenergia, valamint import pótolta. A nettó import, vagyis a behozatal és a kivitel különbsége, a nap folyamán átlagosan 446 MW volt (Solar Industry).

A költség elsőként az áramvásárlóknál jelentkezik. A Nuclearelectrica előre eladta a termelését áramszolgáltatóknak és nagyfogyasztóknak, majd egyes szerződéseire vis maior értesítést küldött. Ezekben azt jelzi, hogy rajta kívül álló események miatt nem tudja teljesíteni a szállítást (BVB). A vevőknek ettől még szükségük van az áramra, ezért maguknak kell gondoskodniuk a pótlásról.

Bușoi mintegy 900 MW-ra tette a pótlandó, szerződésben lekötött mennyiséget. Elmondása szerint a vevők a másnapi szállításra szóló aukción, vagy csúcsidőben a szomszédos országokból, például Bulgáriából származó importtal szerzik be az áramot; ez olykor jóval többe kerül az eredeti szerződéses árnál (Digi24). Ez a 900 MW nem egy újabb kiesést jelent, hanem a cernavodăi erőmű hiányzó termelésének azt a részét, amelyet már előre eladtak.

Az október 11-i közlemény a már fennálló hiányt hosszabbítja meg, nem növeli tovább (Nuclearelectrica). Amíg a leállás tart, a vis maior értesítést kapott vevőknek a piacon kell megvenniük a szükséges áramot, és viselniük kell az eredeti szerződéses árhoz képesti felárat (BVB). A háztartások akkor érzik meg a drágulást, ha a szolgáltatóik áthárítják rájuk a többletköltséget; ez a szerződésektől és attól is függ, meddig marad alacsony a Duna vízállása. Bușoi cáfolta az 50 százalékos számlaemelésről szóló híreket, de jelentős drágulásra számít, ha szűkös marad a kínálat (Jurnalul).