Alacsony Duna veszélyezteti Románia áramát

Cernavodánál, a Duna romániai alsó szakaszán másodpercenként nagyjából 1 600 köbméter víz halad át a mederben, ami a szokásos júliusi vízhozam kevesebb mint 40 százaléka (Digi24, Bloomberg). Ez az atomerőműveknél nem hidrológiai kellemetlenség, hanem működési korlát. A reaktorok hőt termelnek, ebből lesz villamos energia, a maradék hőt pedig a hűtőrendszereken átáramoltatott folyóvíznek kell elvinnie. Ha a vízszint túl alacsonyra esik, a szivattyúk már nem működtethetők biztonságosan. Ilyenkor a reaktorokat leállítják, és éppen az a stabil, alacsony szén-dioxid-kibocsátású áram tűnik el a rendszerből, amely nem függ sem a széltől, sem a napsütéstől.

Románia július 31-én országos energetikai riasztást hirdetett augusztusra. Ez nem alkotmányos szükségállapot, hanem az energiarendszer működtetésére vonatkozó technikai intézkedés (Mediafax). Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint az aszály a román villamosenergia-termelés nagyjából 20 százalékát veszélyeztetheti (RRI, Agerpres). A legszűkebb időszak este 20 és 23 óra közé esik: ekkor a naperőművek termelése már visszaesik, a háztartási fogyasztás viszont még magas.

Ugyanez a folyó más országokban is szorítja az áramrendszert. A paksi atomerőmű termelése nagyjából a felére esett. A bolgár Kozloduj külön felügyeleti szabályok mellett működik. Ahogy a múlt héten írtuk (To Brief), a hőhullám Cernavoda 1-es blokkját már akkor leállította. Azóta a helyzet romlott.

Uszályokat süllyesztenének el egy reaktorért

Cernavoda 1-es blokkját július 28-án kapcsolták le a hálózatról. Az Energiaügyi Minisztérium arra figyelmeztetett, hogy ilyen alacsony vízhozam mellett a hűtőszivattyúk erőltetése akár egy évig tartó javítást igénylő károkat okozhatna (Agerpres). A 2-es blokk július 30-án éjszakai felülvizsgálat után a hálózaton maradt, de szigorú ellenőrzés mellett (Curs de Guvernare, Romania Insider).

Bolojan 7 millió lejt különített el a kormány tartalékából sürgősségi folyószabályozási munkákra egy Cernavoda fölötti elágazásnál, hogy több víz jusson az erőmű beömlőmedencéjéhez. A hatóságok azt is megvitatták, hogy fémbárkákat süllyesztenek el, és így terelik a fő sodorvonalat az erőmű felé (Adevarul, Digi24). Románia most fizikailag alakít át egy folyószakaszt azért, hogy egyetlen atomreaktor működésben maradjon.

Ugyanaz a folyó, ugyanaz a szorítás

Magyarország helyzete még rosszabb. Pakson július 30-án -122 centimétert mértek a vízmércén, ami rekordalacsony érték (kormany.hu). Július 31-re egy blokk leállt, egy másik fél teljesítményen működött, így az erőmű nagyjából a kapacitása felét adta. Az üzemeltető MVM szerint néhány napon belül a teljes leállás is elkerülhetetlenné válhat (MVM Paks, HVG).

A szintén dunai hűtésű bolgár Kozloduj tovább működött, de már életbe léptették az alacsony vízállásra vonatkozó üzemeltetési szabályokat. Iva Petrova energiaügyi miniszter Szerbiával is egyeztetett arról, hogyan lehetne a Vaskapu vízlépcsőrendszerén keresztül kezelni a vízhozamot (24 Chasa). Közben Ausztria legnagyobb vízerőművi termelője, a Verbund azt közölte, hogy az aszály miatt termelése a terv 68 százalékára esett vissza (Kleine Zeitung). Az alacsony vízállás egyszerre gyengíti az atom- és a vízerőműveket.

Ki fizeti meg, ha eltűnik az olcsó áram

Ha kiesik az atomenergia, drágább források lépnek a helyére. Románia körülbelül 7 300 MW-os csúcskereslettel számolt, miközben belföldön csak 4 000-4 300 MW termelés állt rendelkezésre; estére már mintegy 1 700 MW áramot importált, főként Bulgáriából (Profit.ro, EUAlive). Románia áramexportőrből importőrré vált.

A gázos erőművek és az akkumulátoros tárolók üzemeltetői nyernek ezen, mert a hiányos órákban magasabb áron tudnak eladni. Az atomerőművek bevételt veszítenek. Azok a szolgáltatók pedig, amelyek rögzített árú lakossági szerződéseket kötöttek, a nagykereskedelmi piacon kénytelenek drágább pótlólagos áramot venni. A Portfolio magyarországi elemzői szerint a paksi termelés importtal való kiváltása akár a GDP 1 százalékával is ronthatja Magyarország külkereskedelmi energiamérlegét, vagyis azt a különbséget, amelyet az ország külföldön energiára kifizet, illetve energiaexportból megkeres (Portfolio). Bolojan arra kérte a román háztartásokat, hogy a mosógépeket és bojlereket 23 óra után használják (Mediafax).

A közvetlen veszély nem az azonnali áramszünet. A gond az, hogy több ország egyszerre veszít olcsó termelést, majd olyan szomszédoktól próbál importálni, amelyek ugyanazzal a dunai vízhiánnyal küzdenek. Az előrejelzések szerint Cernavodánál augusztus 3-ig 1 500 m³/s közelébe süllyedhet a vízhozam, Pakson pedig -130 centiméterig eshet a vízállás (RRI, kormany.hu). A sürgősségi uszályok és a fogyasztás éjszakára terelése napokat nyerhetnek, heteket nem. A nyári aszály ma már egyszerre több összekapcsolt európai árammarketből ütheti ki a stabil, alacsony kibocsátású termelést. Az európai hálózattervezés ehhez a kockázathoz még nem alkalmazkodott.