A NATO átveszi az ukrán segélyezést

Augusztus 3-án a wiesbadeni Clay Kaserne támaszponton Curtis Buzzard altábornagy átadta a Nyugat Ukrajnát támogató műveletének vezetését Guillaume Beaurpere altábornagynak (Stars and Stripes). Mindketten amerikai tábornokok. Beaurpere lesz az utolsó amerikai tiszt a SAG-U, vagyis a Security Assistance Group-Ukraine élén: ezt a koordinációs központot Washington hozta létre Oroszország 2022-es teljes körű inváziója után, hogy összefogja a Kijevnek szánt fegyverszállításokat, kiképzéseket és logisztikát.

A SAG-U-t fokozatosan kivezetik. Feladatait nagyjából egy éven belül az NSATU, vagyis a NATO Security Assistance and Training for Ukraine veszi át, amelyet a szövetség vezetői a 2024-es washingtoni NATO-csúcson hoztak létre (NATO). A vezetői posztra várhatóan európai vagy kanadai tiszt kerül, miközben amerikai helyettes továbbra is marad a struktúrában.

Ez nem egyszerű névváltás. Egy ideiglenes amerikai háborús megoldásból állandó NATO-parancsnokság lesz.

Mit csinál valójában az új struktúra?

Az NSATU-nak már most nagyjából 700 munkatársa van, és közvetlenül kapcsolódik a Mons melletti SHAPE-hez, a NATO stratégiai katonai főparancsnokságához. Ez azt jelenti, hogy a szervezet a szövetség formális parancsnoki láncán belül működik, nem laza donorfórumként (FAZ, NATO). Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában logisztikai csomópontokat működtet: ezeken az útvonalakon jutnak el a szövetségesi ígéretekből tényleges fegyverszállítmányok Ukrajnába.

A holland hadsereg példája jól mutatja, hogyan néz ki ez a gyakorlatban. Holland katonák dolgoznak a wiesbadeni NSATU-nál, kiképzőik Németországban ukrán katonákkal foglalkoznak, Lengyelországban pedig egy Patriot légvédelmi egységük védi azt a logisztikai központot, amelyen keresztül hadianyag érkezik Ukrajnába (Dutch Defence). Ez a lánc a politikai felajánlástól a védett szállítási útvonalig tart.

Az NSATU jövőbeli parancsnoka ugyanakkor koordinálni fog, nem utasítani. Továbbra is a nemzeti kormányok döntik el, mit adnak és mikor. Ezt egyetlen NATO-határozat sem írja felül.

A kapcsolók, amelyek továbbra is Washingtonnál vannak

A mélyebb korlát amerikai. Az ITAR néven ismert amerikai exportellenőrzési szabályok szerint amerikai eredetű fegyverrendszerekhez kapcsolódó védelmi szolgáltatásokat és műszaki adatokat csak Washington hivatalos jóváhagyásával lehet határon átadni (eCFR). Lengyelország közös Patriot-gyártást akar az Egyesült Államokkal és Ukrajnával, ehhez azonban előbb amerikai engedély kell (Interia). Hollandia öt Patriot-indítóállást adott át Ukrajnának, majd ugyanattól az amerikai gyártótól rendelt pótlást (Dutch Defence). Európa telepítheti és átadhatja ezeket a rendszereket, de a támogatási lánc legfejlettebb elemeinek újragyártásához továbbra is Washington engedélyére szorul.

A parancsnoki térkép ugyanezt mutatja. A NATO európai szövetséges főparancsnoka, a SACEUR egyben az Egyesült Államok Európai Parancsnokságát is vezeti, vagyis az NSATU feletti legmagasabb katonai hatóság egyszerre visel szövetségi és amerikai sapkát (Air & Space Forces Magazine). Washington közben felülvizsgálja, mekkora katonai terhet akar hosszabb távon Európában viselni; erről a To Brief múlt héten számolt be. Az amerikai műholdas hírszerzés, a célkijelölési adatok és a nagy kapacitású légi szállítás ma is olyan képességek, amelyeket egyetlen európai szövetséges sem tud teljesen pótolni (upday).

Hogyan olvassák a jelzést a szövetségesek?

A szövetséges kormányok szerint a fegyverszállítások megszakítás nélkül folytatódnak (Stars and Stripes, NV). A nemzeti reakciók inkább azt mutatták meg, hol vannak a valódi aggodalmak. Magyarország a 2024-es csúcson kimaradási lehetőséget kapott az NSATU finanszírozásából és személyi hozzájárulásából, így az átállás Budapestnek nem jelent közvetlen költséget (Reuters, Portfolio). A lengyel sajtó kevesebb figyelmet szentelt a wiesbadeni ceremóniának, és többet a Patriot-gyártásról szóló tárgyalásoknak, illetve Zelenszkij Lockheed Martinnál tett látogatásának (Onet). Varsónak az amerikai rendszerekhez való hozzáférés fontosabb, mint az, ki áll a szervezeti ábra tetején.

Ez a különbség pontosan kijelöli, mit változtatott meg a parancsnokság átadása, és mit nem. Az ukrajnai támogatást több európai tiszt fogja összehangolni, ami valódi intézményi előrelépés. Az európai nevek a koordinációs táblán azonban nem jelentik azt, hogy Európa irányítja is a támogatási láncot. A NATO átveszi az íróasztalt. Túl sok kapcsoló marad Washington kezében.