Rekordalacsony Duna fogja vissza Paksot

A paksi atomerőmű Magyarország áramtermelésének közel felét adja (World Nuclear). Július 29-ére a négy blokkból egyet először kellett leállítani azért, mert a Duna vízszintje túl alacsonyra süllyedt (Intellinews). Magyar Péter miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy augusztus 4-ére vagy 5-ére az egész erőmű leállhat, akár hetekre is (Telex). Romániában ugyanebből az okból már leállították a cernavodai atomerőmű egyik blokkját (Agerpres). A Duna vízgyűjtőjét sújtó aszály éppen a nyári fogyasztási csúcs idején vesz ki olcsó, folyamatosan termelő kapacitást a rendszerből.

Hogyan állít le egy folyó egy erőművet

Az atomerőművek nem üzemanyagként, hanem hűtésre használják a folyóvizet. Miután a gőz meghajtja a turbinákat, a maradék hőt a hűtőrendszer a folyóba vezeti. A magyar szabályok szerint a Duna hőmérséklete a kibocsátási ponttól számított 500 méteren belül nem haladhatja meg a 30 °C-ot (MVM Paks, UNECE). Ha a folyó túl alacsony vagy túl meleg, az üzemeltetők visszaveszik a teljesítményt: kevesebb áramtermeléshez kevesebb elvezetendő hulladékhő tartozik.

A korlát gyorsan élesedett. Július 27-én az MVM, a magyar állami energiavállalat, csökkenteni kezdte a termelést, miután a paksi vízmérce rekordalacsony, -106 centiméteres állást mutatott (MVM). Két nappal később az első blokk leállt. A romániai Cernavodánál ugyanaz a fizikai korlát jelent meg: Baziásnál a Duna vízhozama nagyjából 1 630 m³/s-ra esett, ami már a hűtővízszivattyúk működését veszélyeztette (HotNews). Ahogy a leállások kezdetekor írtuk (To Brief), ez nem nukleáris biztonsági válság. A blokkokat jóval a károsodási küszöb előtt leállítják. A gond az alaptermelés kiesése: azé a stabil, éjjel-nappal rendelkezésre álló áramé, amelyre csúcsidőben is szükség van.

Az esti csapda

Napközben a naperőművek tompították az ütést. A magyarországi napelemparkok júniusban 1 504,8 GWh áramot termeltek, többet, mint Paks 1 312,1 GWh-ja (24.hu). Este 18 óra után azonban a napenergia-termelés gyorsan visszaesik, miközben a légkondicionálás miatt magas marad a fogyasztás. Magyar szerint Magyarország esti terhelése körülbelül 6 000 MW; ha a teljes, 2 000 MW-os paksi kapacitás kiesne, az ennek nagyjából a harmadát venné ki a rendszerből (Daily News Hungary).

A pótlás drágább forrásokból jön. Magyarország az elmúlt estéken már több mint 1 000 MW-ot importált a szomszédos országokból, miközben a másnapi szállításra vonatkozó, úgynevezett day-ahead áramárak a leállások után Magyarországon 122,08 EUR/MWh-ra, Romániában 132,87 EUR/MWh-ra ugrottak (Serbia Energy). Ilie Bolojan román miniszterelnök a 20 és 23 óra közötti idősávot nevezte kritikusnak, és arra kérte a lakosságot, hogy este önként mérsékelje a fogyasztását (Agerpres).

Ki fizet, ha leapad a folyó

Magyarország arra készül, hogy nagy ipari fogyasztókat, köztük a MOL-t és a Samsung SDI-t áramfogyasztásuk visszafogására kötelezzen, miközben a háztartásokat és a kórházakat védené (Portfolio). A lakosság védelme azonban nem tünteti el a költséget. Csak áttereli: a gyárakra, az állami energiacégekre vagy végső soron az adófizetőkre.

Rövid távon Bulgária került kedvező helyzetbe. Romániai beszámolók szerint bolgár termelők adták a kritikus esti import egy részét; a Profit.ro úgy fogalmazott, hogy „a román háztartások világítása paradox módon Szófiától függ” (Profit.ro). Ez az előny törékeny. A Duna vízállása a bulgáriai Ruszénál már -85 centiméteren állt, a korábbi történelmi minimum alatt (Club Z). Ha az aszály mélyül, a bolgár kozloduji atomerőmű ugyanazzal a hűtési korláttal szembesülhet.

Ausztria felől is szűkül a mozgástér. A bécsi freudenaui dunai vízerőmű a 30 éves átlagánál nagyjából 29 százalékkal kevesebb áramot termelt (MeinBezirk). Amikor Magyarországnak importra van szüksége a kieső nukleáris termelés pótlásához, Ausztria pedig kevesebb vízenergiát tud eladni, az esti kereskedésben elérhető olcsó áram mennyisége is csökken.

Az Európai Bizottság július 31-én közölte, hogy figyeli a helyzetet, és szükség esetén kész összehívni az EU villamosenergia-koordinációs csoportját (Euronews). Az aszály most számszerűvé tette, hogy Közép-Európa olcsó esti áramellátása mennyire függ attól, hogy a folyók elég mélyek és elég hűvösek maradjanak.