Románia lelőtt két drónt, hajók várnak

Román F–16-osok október 17-én két sugárhajtású támadó drónt lőttek le a Fekete-tenger felett. Az első 18:01-kor zuhant le, két perccel azután, hogy belépett a román légtérbe (román védelmi minisztérium). Románia azért léphetett fel önállóan, mert a drónok beléptek a légterébe. A parttól távolabb hajózó, a hét elején megtámadott kereskedelmi hajók védelméhez viszont olyan döntés kell, amelyet Románia szövetségesei még nem hoztak meg.

Észlelték a drónokat, és a román légtérben lőtték le őket

Az ukrán Kígyó-szigettől mintegy 120 kilométerre keletre délnyugat felé tartó légi célpontok csoportját észlelte a román radar – közölte a védelmi minisztérium. Két F–16-os éppen légtérrendészeti járőrszolgálatot látott el; ez a békeidőben rendszeresen járőröző gépek feladata az ország légterének védelme. A vadászgépek 17:43-kor szálltak fel, így már a levegőben voltak, amikor az első drón belépett a román légtérbe (Kyiv Independent).

A minisztérium szerint a pilóták 18:05-kor lőtték le a második drónt (román védelmi minisztérium). Egy későbbi közlemény mindkét eszközt a Geran típuscsaládba sorolta (román védelmi minisztérium); ilyen drónokat Oroszország Ukrajna ellen is bevet. A típusuk önmagában nem árulja el, ki indította őket. Románia nem közölte, honnan szálltak fel, és azt sem, mi lehetett a célpontjuk.

A légtérhatár azért fontos, mert az ENSZ Tengerjogi Egyezménye alapján Románia szuverenitása a parti tenger, vagyis a partjához legközelebb eső vízsáv feletti légtérre is kiterjed (ENSZ Tengerjogi Egyezmény). A pilóták víz fölött nyitottak tüzet, de román területet védtek. A radar először észlelte a drónokat, a vadászgépek már a levegőben voltak, a pilóták pedig csak azután lőttek, hogy az eszközök beléptek a román légtérbe.

A hajók a román légtérhatáron túl

A héten megtámadott kereskedelmi hajók ezen a zónán kívül tartózkodtak: Románia és Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében hajóztak. A part menti állam itt ellenőrizheti a halászati és tengerfenéki erőforrásokat, a felette lévő légteret viszont nem. A parti tenger felett a román pilóták egyértelműen felléphetnek egy drón ellen; kijjebb a hajóknak nincs hasonló biztosítékuk.

A minisztérium nem közölte, hogy a pénteki drónok hajók felé tartottak volna, és a nyilvánosságra hozott információk sem kötik őket a korábbi támadásokhoz. Azokért egyelőre senki nem vállalt felelősséget (To Brief). Nicușor Dan elnök megerősítette, hogy dróntámadások történtek, de nem vádolta Oroszországot; a Reutersnek nyilatkozó, névtelen NATO-katonai forrás viszont igen (Reuters). A francia külügyminisztérium október 15-én azt közölte, hogy egyelőre nem tulajdonítja senkinek a támadásokat, és megvárja a vizsgálatok eredményét (francia külügyminisztérium).

A szövetségesek eddig nyilatkozatokkal és információmegosztással reagáltak. Az Európai Tanács – az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek testülete, amely kijelöli az EU politikai irányát – október 16-án elítélte a támadásokat, a biztonságos hajózás helyreállítását sürgette, de nem hozott létre hajókísérő erőt (Európai Tanács). A NATO Hajózási Központja figyelmeztetéseket oszt meg a kereskedelmi hajók legénységével, de nem biztosít védelmet számukra (NATO).

A kormányok eddig nem nevezték meg a felelőst, és kísérőhajókról sem döntöttek. A nyilvános információk alapján nem derül ki, hogy a felelős megnevezésének hiánya magyarázza-e a kíséret elmaradását. A tisztviselők egyik lépés elmaradását sem indokolták.

Ki dönt a következő lépésről?

Oana Țoiu külügyminiszter szerint Románia kezdeményezte, hogy október 20-án külön tárgyaljanak a Fekete-tenger védelméről az Észak-atlanti Tanácsban, ahol a NATO-tagállamok közösen döntenek (Politico). Ez az a fórum, ahol a szövetségesek olyan erőket biztosíthatnak, amelyekkel Románia egyedül nem rendelkezik. Bukarest a parti tenger felett önállóan is riaszthat vadászgépeket. A nyílt vízen hajózó kereskedelmi hajók védelméhez viszont a szövetségeseknek hadihajókat vagy repülőgépeket kell a térségbe küldeniük, vállalva az ezzel járó kockázatot.

A pénteki események egyértelműek: a román radar előre észlelte a két drónt, a vadászgépek pedig azután lőtték le őket, hogy beléptek az ország légterébe. A távolabb hajózó legénységeknek egyelőre az EU vezetőinek elítélő nyilatkozata és a NATO információs csatornája áll rendelkezésükre. Egyetlen kormány sem vállalt még szerepet olyan misszióban, amely megvédené őket. Az október 20-i miniszteri találkozón dől el, változik-e ez.