Az orosz dízelengedély nem írja felül az amerikai tilalmat

Donald Trump orosz dízelszállítmányokról szóló bejelentése után egy héttel sem azonosítottak nyilvánosan amerikai vevőt vagy az Egyesült Államokba tartó rakományt. Washington kiadott egy szankciós engedélyt, amely lehetővé teszi a kereskedelmet. Ez az engedély azonban nem írhatja felül azt a 2022-es törvényt, amellyel a Kongresszus megtiltotta az orosz kőolajtermékek behozatalát. Az EU saját importtilalma továbbra is érvényben van, de az ellenőrzés gyengül, amint a tankerek harmadik országok felé indulnak.

Törvénybe ütközik az engedély

A Pénzügyminisztérium lépése valós: az amerikai szankciókért felelős Office of Foreign Assets Control (OFAC) kiadta a 135. számú általános engedélyt. Ez 2027. április 7-ig lehetővé teszi az orosz dízel értékesítését és célba juttatását, akár az Egyesült Államokba is (OFAC-engedély). A dokumentum nem nevez meg vevőt, mennyiséget vagy árat, és nem köti az engedélyt ahhoz, hogy Oroszország leállítsa Ukrajna elleni támadásait.

A Kongresszus viszont továbbra is tiltja azt, amit a Pénzügyminisztérium most engedélyez. A 2022-es törvény megtiltotta az orosz kőolajtermékek behozatalát, és a tilalom csak akkor szűnik meg, ha az elnök hivatalosan igazolja a Kongresszusnak, hogy teljesülnek bizonyos feltételek. Ezek közé tartozik Oroszország kivonulása, valamint egy Ukrajna által elfogadott tűzszünet (Public Law 117-109). Ilyen igazolásnak nem találtuk nyomát.

Trump azóta azt mondta, hogy a dízel a világpiacra kerül, „nem nekünk” (Reuters). Maga az engedély azonban nem tartalmaz ilyen korlátozást. Trump kijelentése szándékot fejez ki, miközben a jogszabály szövege nyitva hagyja az amerikai célba juttatás lehetőségét.

Nagy számok, vevő nélkül

Trump ígérete pontosnak tűnt: azonnal több mint 300 000 tonnát ígért, később pedig az orosz finomítók teljesítményétől függően akár további 3 millió tonnát (Truth Social). Ezekből állt össze a 4,8 millió tonnás adat, amely a hét elején európai és amerikai bírálatokat váltott ki (To Brief). Szerződött mennyiségről azonban nincs szó.

Moszkva ennél szűkebb lehetőséget nyitott meg. Október 10-én az orosz kormány engedélyezte, hogy kezdetben 500 000 tonna kerüljön a világpiacra, a szerződések megkötését pedig a vállalatokra és a külföldi vevőkre bízta (orosz kormány). A döntés nem különített el egyetlen szállítmányt sem az Egyesült Államoknak.

Kirill Dmitrijev, a Kreml tanácsadója október 14-én elismerte, hogy „sok kérdés” maradt nyitva, miközben továbbra is azt állította, hogy az üzemanyag eljut az Egyesült Államokba (Interfax). Vevőt, hajót vagy berakodási dátumot nem nevezett meg. Az a dízelszállító tanker, amely október 13-án egy orosz balti-tengeri kikötőben rakodott be, úti célként Marokkót jelölte meg (Baird Maritime).

Hol ér véget az európai ellenőrzés?

Az EU szankciós szabályai tiltják az orosz dízel megvásárlását és behozatalát az EU-ba. Ezért amerikai engedély alapján sem rakodhat ki ilyen szállítmányt egy tanker Rotterdamban (EU-rendelet). A szabály megváltoztatásához egyhangú döntés kellene, vagyis minden uniós kormánynak bele kellene egyeznie. Az Európai Bizottság közlése szerint a jelenlegi szankciók érvényben maradnak, és továbbra is betartatják őket (bizottsági tájékoztató).

Az ellenőrzés Marokkóhoz hasonló országokba tartó dízelszállítmányoknál gyengül. Ilyenkor az EU csak a saját hajótulajdonosain és biztosítóin, valamint bankjain keresztül tud nyomást gyakorolni. Az árplafon szabálya szerint ezek a szolgáltatók csak akkor vehetnek részt orosz olajtermékek EU-n kívüli vevőkkel folytatott kereskedelmében, ha a rakomány a Nyugat által meghatározott árplafon alatt kel el (EU-rendelet). Ha egy tanker egyáltalán nem vesz igénybe európai szolgáltatásokat, erre a szabályra sem vonatkozik.

Oroszország ráadásul talán nem is tud sokkal több dízelt exportálni. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az orosz exportkorlátozások enyhítése aligha változtat sokat a globális dízelkínálaton, mert az ukrán csapások megrongálták a finomítókat, és korlátozzák az orosz termelést (IEA).

Washington eddig úgy engedélyezte az orosz dízel kereskedelmét, hogy nem nevezett meg amerikai vevőt, és azt sem mutatta meg, hogyan egyeztethető össze a szállítás saját importtilalmával. Ha mégis megjelenik egy, az Egyesült Államokba tartó rakomány, a kormánynak meg kell magyaráznia a Kongresszusnak, miként fér össze a szállítás a továbbra is hatályos, 2022-es törvénnyel.