Hat kormány vitázik az uniós költségvetési vágásokról

Hat kormány vitázik az uniós költségvetés csökkentéséről

Az EU-tagállamok közötti tárgyalásokat vezető Írország 1 826 milliárd EUR-s költségvetést javasolt 2028 és 2034 között. Ez kevesebb az Európai Bizottság által kért 1 985 milliárd EUR-nál (ORF, az Európai Unió Tanácsa). A tervezet a tárgyalások alapja, nem elfogadott költségvetés. Németország és öt partnere szerint még így is túl nagy a keret, abban viszont nem értenek egyet, mely programokból kellene elvenni.

Friedrich Merz német kancellár október 10-én azt mondta, ekkora költségvetés nem lehet a megállapodás alapja (német kormány). Az ír számokból látszik, miért könnyebb további megtakarítást követelni, mint megtalálni, honnan vegyék el a pénzt.

A két összeg közötti különbség egy része a hét év alatt várható inflációból adódik. 2025-ös árakon, vagyis az infláció hatását kiszűrve, az ír javaslat 141 milliárd EUR-val, mintegy 8 százalékkal marad el a Bizottságétól (az Európai Unió Tanácsa, Reuters). Mindkét összeg felső korlát: azt határozza meg, mennyi kötelezettséget vállalhat az EU a programokra a teljes időszakban, nem pedig azt, hogy mennyi pénzt fizet ki egyszerre.

A mezőgazdaságot és a régiókat érinti a legkisebb csökkentés

Az ír tervezet nem egyenletesen osztja el a megtakarításokat, ahogy arról a javaslat megjelenésekor írtunk (To Brief). A mezőgazdasági támogatások és a kohéziós alapok — az EU felzárkóztatási támogatásai a gazdagabb és szegényebb régiók közötti különbségek mérséklésére — olyan költségvetési fejezetbe tartoznak, amely mindössze 3,4 százalékkal csökken (az Európai Unió Tanácsa). A gazdák jövedelemtámogatásának garantált minimuma 2025-ös árakon számolva valamivel meghaladja a 261 milliárd EUR-t (CAP Reform).

A költségvetés más területei nagyobb csökkentést kapnak. A kutatást, a védelmet és más versenyképességi kiadásokat összefogó fejezet kerete 12,8 százalékkal, a külpolitikai kiadásoké 17,4 százalékkal csökkenne (az Európai Unió Tanácsa). A kutatási és védelmi fejezeten belül két tételnél látszik a legnagyobb csökkenés: a Horizon Europe, az EU kutatási programja, mintegy 154,9 milliárd EUR-ról 140 milliárdra, a védelmi iparra, biztonságra és űrkutatásra szánt keret pedig körülbelül 115,7 milliárd EUR-ról 100,7 milliárdra esik (az Európai Unió Tanácsa).

Ezek a változások ma még nem vonnak el pénzt egyetemektől vagy fegyvergyártóktól, mert a jövőbeli kiadások felső határát csökkentik. A hatás később jelentkezik: az egyetemek, laboratóriumok és védelmi beszállítók kisebb keretből pályázhatnak, így kevesebb általuk javasolt projekt nyerhet támogatást.

További csökkentés, de miből?

Németország, Dánia, Hollandia, Ausztria, Finnország és Svédország „több száz milliárd eurónyi” megtakarítást követel (dán kormány). Közös nyilatkozatuk nem jelöl meg új összeget, és azt sem részletezi, mely programoktól mennyit vennének el. Arra sem tér ki, hogy a megtakarítást a Bizottság javaslatához vagy az ír tervezethez képest számolják (német kormány). Bármelyik kiindulópontot választják, Merz világossá tette: szerinte az ír csökkentés nem elég.

A hat ország abban sem ért egyet, mely területeken vágjanak tovább. Peter Hummelgaard dán pénzügyminiszter a mezőgazdasági támogatások és a regionális fejlesztés költségvetési részarányát csökkentené (DR). Petteri Orpo finn miniszterelnök szintén kisebb összköltségvetést szeretne, de szerinte a védelemre, kutatásra és új technológiákra már így is túl sok megtakarítás jutott; a gazdáknak biztosított minimumot üdvözölte (finn kormány).

Mindkét javaslat ellenállásba ütközik a hatokon kívül is. Október 2-án 17 vezető — köztük Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Nicușor Dan román elnök — a mezőgazdasági és kohéziós támogatások megőrzését követelte (szlovén kormány). Az Európai Parlament vezető tárgyalói, Siegfried Mureșan és Carla Tavares az ír javaslat versenyképességi és külpolitikai csökkentéseit is kifogásolják (Európai Parlament).

Ezeket az ellenvetéseket nehéz figyelmen kívül hagyni: a költségvetés elfogadásához minden kormány egyetértése és az Európai Parlament hozzájárulása is kell (az EU-szerződés 312. cikke). Bármelyik tagállam vagy a Parlament megakadályozhatja a végső megállapodást.

A hat kormány tehát két vitás döntés között oszlik meg. Csökkenthetik a mezőgazdasági és regionális támogatásokat, amit 17 kormány védene, vagy tovább vághatják a kutatási és védelmi keretet, amivel Finnország és az Európai Parlament nem ért egyet. Merz elutasította az ír költségvetési keretet, de nem mondta meg, melyik megoldást támogatja. A vezetők október 15–16-án tárgyalnak a költségvetésről (Európai Tanács). Ha a hat ország saját összeget és tételes csökkentési javaslatot sem visz az egyeztetésre, az ír tervezet marad az egyetlen konkrét számokkal alátámasztott ajánlat.