Három tankert ért találat, ritkul a Hormuzi-szoros forgalma

Három tartályhajót érhetett találat, tovább apad a Hormuzi-szoros forgalma

Szeptember 29-én, kedden három tartályhajóról jelentették, hogy ismeretlen eredetű lövedékek találták el őket a Hormuzi-szorosban; a figyelmeztetések csak másnap reggel jelentek meg (gCaptain). A szoroson halad át az Öbölből származó olaj és a katari gáz, amelyekre Európa is támaszkodik, a forgalom pedig már a háború előtti szint töredékére esett vissza. A figyelmeztetések újabb veszélyt jeleznek ezen az útvonalon, de nem árulják el, ki lőtt, és azt sem bizonyítják, hogy emiatt újabb költség érte Európát.

Mit tudunk meg a figyelmeztetésekből

A riasztásokat a brit haditengerészet kereskedelmi hajókat fenyegető veszélyekre figyelmeztető szolgálata, az UK Maritime Trade Operations (UKMTO) adta ki. Szerdán a 144-26-tól a 146-26-ig terjedő sorszámú közleményeket tette közzé (UKMTO 144-26, UKMTO 146-26). Az európai sajtó néhány órán belül beszámolt róluk (Le Figaro).

Az egyik közlemény szerint egy nyersolajszállító tartályhajó bal oldalát érte találat. Egy másik egy olyan hajóról számol be, amely a Perzsa-öböl felé tartva kapott találatot.

Az UKMTO közleményei nem térnek ki a károkra, és a legénységről sem közölnek információt. Ebből nem következik, hogy nem esett bajuk: csak annyit jelent, hogy ilyen adatot nem tettek közzé. Az UKMTO a hajók saját jelentései alapján közli, hogy találat érte őket, de nem nevez meg fegyvert, indítási helyet vagy felelőst.

Mit mutatnak a korábbi támadások, és mit nem

A háború mindkét résztvevője támadott már hajókat ezeken a vizeken. Az iráni Forradalmi Gárda szeptember 18-án azt állította, hogy engedély nélküli áthaladás miatt csapást mért a Trend nevű tartályhajóra (AP). A Reuters szeptember 6-án arról számolt be, hogy az amerikai erők iráni tartályhajókat támadtak Irán kikötőinek blokádja közben (Reuters).

Ezek az esetek azt mutatják, hogy a szoros hadműveleti terület. Arról viszont nem árulnak el semmit, ki találta el ezt a három hajót. Ehhez tárgyi bizonyítékokra lenne szükség: például előkerült roncsdarabokra, radarfelvételekre vagy a hajók lobogója szerinti államok, vagyis a bejegyzésük szerinti országok vizsgálataira. Ilyen bizonyítékot eddig nem tettek közzé.

A Washington és Teherán közötti, a szorosra nehezedő nyomást enyhítő tárgyalások eddig nem vezettek megállapodáshoz (To Brief).

Hol érinti Európát a kockázat

A hajók továbbra is áthaladnak a szoroson, de jóval kevesebben, mint a háború előtt. Az Argus a Windward hajókövetési adataira hivatkozva azt írta, hogy a támadások napján 17 áthaladást regisztráltak, szemben a háború előtti napi mintegy 135-tel (Argus).

Arról, hogy egy hajó áthalad-e, nem a kormányok döntenek: a kapitány és az üzemeltető határoz, a biztosítók pedig megszabják, mennyibe kerül az út fedezete. Az UKMTO figyelmeztetése befolyásolhatja ezeket a döntéseket, de nem hozza meg őket.

Európát az energiapia­cokon keresztül érinti a szoros forgalmának alakulása. Az amerikai energiaügyi hivatal, az EIA szerint a háború előtt naponta mintegy 20 millió hordó olaj haladt át Hormuzon, a világ fogyasztásának hozzávetőleg egyötöde (EIA). A katari cseppfolyósított földgáznak (LNG, tankerrel szállíthatóvá hűtött földgáznak) nincs a szorost megkerülő vezetéki útvonala.

Olaszországban már látszott a kieső szállítmányok hatása. A Staffetta Quotidiana szaklap szeptember 28-án, a támadások előtti napon arról számolt be, hogy az Edison energiacég a háború kezdete óta 35 katari LNG-szállítmánytól esett el, és december elejéig további hat kiesésére számított (Staffetta Quotidiana).

A keddi hírek újabb veszélyt jeleznek egy olyan útvonalon, amelyet Európa már a támadások előtt is egyre nehezebben tudott használni. Azt egyelőre nem mutatják, hogy emiatt többletköltség keletkezett volna. Nincs közzétéve olyan biztosítási díj, üzemanyagár vagy szállítási adat, amely elkülönítené e támadások hatását a háború addigi veszteségeitől. A felelős kiléte addig marad ismeretlen, amíg a vizsgálók vagy a hajók lobogója szerinti államok nem hoznak nyilvánosságra tárgyi bizonyítékot.