Trump Zelenskyy távozását akarja a finomítótámadások miatt

Donald Trump 2026. október 10-én azt mondta, Ukrajnának „olyan új vezetőre van szüksége, aki meg tud állapodni” (AP). Kijev erre azzal válaszolt, hogy az ukránok döntik el, ki kormányozza az országot (Sybiha). Washingtonnak nincs jogi eszköze az ukrán elnök leváltására. Az Ukrajna harcához szükséges eszközök jelentős részét viszont az Egyesült Államok szállítja, és a beszámolók eltérnek arról, hogy Trump csapata az amerikai támogatás megvonásával fenyegette-e meg Kijevet, ha nem állítja le az orosz finomítók elleni támadásokat.

Két nap alatt a dízelengedélytől az új vezető követeléséig

A vita az üzemanyag körül kezdődött. 2026. október 9-én, Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után Trump bejelentette, hogy Oroszország dízelt juttat a világpiacra; erről a hír megjelenésekor írtunk (To Brief). Még aznap az amerikai pénzügyminisztérium szankciós hivatala kiadta a General License 135 engedélyt. Ez 2027. április 7-ig lehetővé teszi az orosz eredetű dízel értékesítését és importját (OFAC).

Zelenszkij az Oroszországgal szembeni nyomás enyhítését az orosz háborúba való befektetésnek nevezte (Reuters). Másnap Trump a Fehér Házban azzal vágott vissza, hogy Zelenszkij „soha nem köt megállapodást”, majd felszólította Ukrajnát az orosz olajfinomítók elleni dróntámadások leállítására (AP).

Trump szerint ezek a csapások miatt drága a dízel, ami megnehezíti az amerikai gazdák helyzetét. Az amerikai kormány adatai belföldi gondokra is utalnak: a dízel és a fűtőolaj készletei mintegy 13 százalékkal maradtak el az ötéves átlagtól, miközben az import drága, az export pedig erős volt (EIA).

Eddig a dízelengedély az egyetlen aláírt amerikai intézkedés. Az orosz üzemanyaggal foglalkozik, Ukrajnának nyújtott fegyveres vagy hírszerzési támogatásról nem rendelkezik (OFAC).

Mit mond az ukrán jog?

Andrii Sybiha külügyminiszter szerint Zelenszkij egy függetlenségéért harcoló országot vezet, és élvezi az ukrán nép támogatását (Sybiha). Az ukrán jogrend az elnöki tisztség folytonosságát írja elő: Zelenszkij rendes, ötéves hivatali ideje 2024 májusában lejárt, de az alkotmány szerint hivatalban marad, amíg meg nem választják az utódját (Ukrainian presidency).

Egyelőre utódot sem lehet választani. A hadiállapotot szabályozó ukrán törvény tiltja az elnökválasztást, amíg az intézkedés hatályban van (Verkhovna Rada). Trump követelhet új vezetőt, de szavazást nem kényszeríthet ki, a győztest pedig végképp nem választhatja ki.

Hol érvényesülhet Washington nyomása?

Az érdemi egyeztetés Miamiban zajlott: Trump megbízottai, Steve Witkoff és Jared Kushner 2026. október 9-én tárgyaltak ott. Mivel az elnök nevében folytatnak tárgyalásokat, szavaik Trump felhatalmazásával hangzanak el.

A Financial Times szerint felvetették, hogy leállíthatják az amerikai hírszerzési információk megosztását, ha Kijev tovább támadja a finomítókat (FT). Egy névtelen amerikai tisztviselő másként számolt be az Axiosnak: szerinte a megbízottak nem fenyegetőztek, csak arra emlékeztették az ukránokat, hogy Amerika adja a hírszerzési információkat és a lőszert (Axios).

A két beszámoló egy ponton egyezik: Washington emlékeztette Kijevet, hogy tőle származik a hírszerzési információ és a lőszer. Az Egyesült Államok egyelőre nem adott ki nyilvános utasítást egyik támogatás leállítására sem, és a megszakításukat sem erősítették meg.

Európa érintettsége a légvédelemben látszik. Ukrajna Patriot ütegekre támaszkodik; ez az amerikai rendszer elfogórakétákat indít, amelyek a beérkező rakétákat és drónokat semmisítik meg. A NATO szerint az Ukrajna javára amerikai fegyvereket vásárló szövetségesek biztosították az ütegek rakétáinak mintegy 75 százalékát (NATO).

A vásárlók többsége európai kormány. Pénzükkel biztosítják a rakéták utánpótlását, a fegyverek azonban amerikaiak, és a szállításukról is Washington dönt. A NATO adata a fegyverbeszerzéseknél mutatja ezt a függést. Arról nem mond semmit, hogy Európa pótolni tudná-e az amerikai hírszerzést; erre a nyilvános adatok nem adnak választ.

Trump követelése nem változtat az ukrán jogi helyzeten: Zelenszkij hivatalban marad, amíg a hadiállapot feloldása után meg nem választják az utódját. Eddig az egyetlen aláírt amerikai intézkedés az orosz dízelről szól, nem az Ukrajnának nyújtott segítségről. A nyomás ott érvényesülhet, ahol Kijev nehezen tudja máshonnan pótolni az amerikai támogatást: a hírszerzésnél és a légvédelmi rakétáknál, amelyeket szövetségesei az Egyesült Államoktól vásárolnak. A Fehér Háznak világosan meg kell mondania, attól teszi-e függővé ezt a támogatást, hogy Kijev leállítsa az orosz finomítók elleni csapásokat.