Törökország szerint engedélyezte a ciprusi kábelmérést

A francia zászló alatt közlekedő Abeille Marengo felmérőhajó november 10-én indult el Héraklionból, hogy feltérképezze a tengerfeneket Kászosz és Kárpathosz szigetétől délre a Great Sea Interconnector számára. Az áramkábel Ciprust kötné össze Krétával (AMNA). Néhány órán belül Törökország olyan közleményt adott ki, amely szerint hozzájárult a munkához – négy nappal azután, hogy még azt közölte: nem járult hozzá (Euro2day, Cyprus Mail). Athén és Nicosia szerint az engedélyezésről csak őket kérdezték meg. A francia diplomáciai jegyzék, amely tisztázhatná, mi hangzott el a felek között, továbbra sem nyilvános.

Két közlemény, két hatásköri igény

A török közlemény a felmérés területét arra a kontinentális talapzatra helyezi, amelyre Ankara igényt tart: ez a partok előtti tengerfenék, amelynek erőforrásaira az állam kizárólagos jogot formál (To Vima). Ezután kijelenti, hogy Törökország hozzájárult a munkához (Euro2day). Mindkét cikk közli a közlemény szövegét, de egyik sem vizsgálja, milyen jogalapra hivatkozik.

A NAVTEX hajózási biztonsági üzenet: veszélyekre figyelmezteti a hajósokat, de engedélyt nem ad ki, és határvitákat sem rendez (IMO). Egy álláspontot viszont hivatalosan rögzíthet.

Görögország még aznap este saját hajózási figyelmeztetést adott ki, amelyben a török közleményt jogosulatlannak és hatálytalannak nevezte (Athina 9.84). A görög külügyminisztérium szerint a török üzenetnek nincs jogi következménye az Athén által engedélyezett munkára nézve (Greek Foreign Ministry).

A görög figyelmeztetés három görög engedélyezési határozatra hivatkozik; a legutóbbi november 6-án kelt (Athina 9.84). A két felmérési útvonal egyes részeit a Görögország által igényelt kizárólagos gazdasági övezetbe vagy kontinentális talapzatra helyezi. A kizárólagos gazdasági övezet az a tengerterület, ahol egy ország kizárólagos jogot formál a halászatra, a fúrásra és az építkezésre. Athén ezért úgy tartja, hogy a munka engedélyezése az ő hatásköre, nem Ankaráé.

Ciprus ugyanezt az álláspontot képviseli. Konstantinos Letymbiotis kormányszóvivő szerint csak Görögországot és Ciprust keresték meg engedélyért (Philenews). Athénban Stavros Papastavrou energiaügyi miniszter a parlamentben azt mondta: Törökország olyan hozzájárulás megadását jelentette be, amelyet senki sem kért.

A francia jegyzék továbbra sem nyilvános

Franciaország valóban írt Törökországnak. Pavlos Marinakis görög kormányszóvivő november 9-én azt mondta, hogy Párizs a hajózás biztonsága érdekében note verbale-t – államok közötti hivatalos írásos üzenetet – küldött Ankarába, de nem kívánta nyilvánosságra hozni a dokumentumot (Greek government). Azt mondta, az engedélyezés külön kérdés.

Marinakis elmondása szerint a jegyzék csupán tájékoztatta Törökországot, és nem ismert el semmilyen török jogot. A török közleményben sem engedélyszám, sem dátum, sem kérelmező nem szerepel (To Vima). Nincs nyilvánosságra hozott dokumentum arról, hogy bárki engedélyt kért volna Ankarától. Arról sincs nyilvános információ, hogy Párizs pontosan mit írt.

Ankara álláspontja időközben megváltozott. November 6-án egyeztetést követelt, és azt közölte, hogy nem járult hozzá a munkához (Cyprus Mail), ahogy arról akkor beszámoltunk (To Brief). Most nyilvánosan azt állítja, hogy hozzájárult a felméréshez, miközben a közzétett közlemények egyikéből sem derül ki, hogy Ankara engedélyét kérték volna.

Törökország nem magyarázta meg a változást. A közlemények sorrendje alapján az egyik lehetséges olvasat az, hogy Ankara még a kábel lefektetése előtt rögzíteni akarja az „egyeztetés” tényét. Ezt Athénnak a munkálatok későbbi szakaszaiban újra és újra cáfolnia kellene.

Miért van pénze Európának ezen a tengerfenéken?

Az EU közös érdekű projektként tartja számon az összekötőt, amely megszüntetné Ciprus elszigeteltségét a kontinentális villamosenergia-hálózattól. Korábban mintegy 657 millió eurót ítélt meg a projektnek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből, az EU infrastruktúra-fejlesztési alapjából (European Commission). A projektcégben a francia Meridiam befektetőé a többségi részesedés (GSI), így a kábel mögött a francia diplomácia mellett francia tőke is áll.

Brüsszel finanszírozhatja és kiemelt projektként kezelheti a kábelt, de nem jelölheti ki a görög–török tengeri határt, és a felmérésre sem adhat engedélyt. A jogvita ezért továbbra is a két ország között zajlik.

A hajó már elhagyta a kikötőt, de eddig egyetlen nyilvánosságra hozott útvonal sem mutatja, hogy a Kászosztól délre húzódó vitatott szakaszon mérne. Haladása sem dönti el a vitát. Görögország azt mondja, engedélyezte a munkát, Törökország pedig azt állítja, hogy hozzájárult hozzá: a két egymással összeegyeztethetetlen hatásköri igény így már nyilvánosan rögzítve van. Párizs a jegyzék nyilvánosságra hozatalával legalább azt tisztázhatná, mit közölt Ankarának. Ez azonban nem döntené el, hogy melyik fővárosnak volt jogi felhatalmazása a felmérés engedélyezésére.