Ukrajna rakétavédelme Washingtontól függ

Ukrajna két olyan képességben szorul az Egyesült Államokra, amelyet az európai kormányok rövid időn belül nem tudnak biztosítani: a ballisztikus rakéták indítását jelző műholdas rendszerben és az elfogásukra szolgáló Patriot rakétákban. Ez a függés került a vita középpontjába: vajon Washington visszafogja-e Kijev támogatását, hogy leállítsa az orosz finomítók elleni ukrán csapásokat. Az állítólagos nyomásgyakorlásról szóló értesülést vitatják, de a függésből adódó washingtoni mozgástér ettől még létezik.

Az október 13–14-i támadás megmutatta, mekkora a tét. Ukrajna vezérkara szerint az ország erői a 39, ballisztikus röppályán haladó rakéta közül négyet állítottak meg (Ukrán Vezérkar). Az adatból nem derül ki, miért nem tudtak többet elfogni, de jelzi, mennyire korlátozott Ukrajna védelme azokkal a fegyverekkel szemben, amelyeknél leginkább Amerikára támaszkodik.

Mivel vádolják Washingtont?

A Financial Times szerint Donald Trump megbízottai, Steve Witkoff és Jared Kushner a miami tárgyalásokon azzal hozták összefüggésbe a hírszerzési információk megosztásának leállítását, hogy Ukrajna folytatja-e a finomítók elleni támadásokat (Financial Times). A lap a megbeszélés részleteit ismerő forrásokra hivatkozott. Egy, az ügyet közvetlenül ismerő amerikai tisztviselő másként számolt be a történtekről: szerinte nem hangzott el fenyegetés, csupán emlékeztették Ukrajnát arra, hogy Amerika adja a lőszert és a hírszerzési információkat. Az illető szerint ezt olyan elnök tette, aki az amerikai üzemanyagárak emelkedéséért az ukrán finomítótámadásokat okolja (Axios).

Két további eset is táplálja Kijev gyanúját. Zelenszkij szerint a partnerek nem figyelmeztették előre, mielőtt október 12-én öt orosz ballisztikus rakéta csapódott be Kijevben; úgy véli, a hallgatás szándékos volt (AP). A CBS-nek név nélkül nyilatkozó amerikai források szerint a tisztviselők az időjárással magyarázták az indításokat észlelő rendszer hibáját, amit az ukrán illetékesek vitatnak (CBS).

Az ukrán mobil katonai terminálok műholdas kapcsolata is romlott. Két amerikai és egy nyugati tisztviselő a Reutersnek azt mondta, a korlátozás a Fehér Ház utasítása nyomán lépett életbe. A Fehér Ház tagadja, hogy köze lett volna hozzá, Trump pedig azt állítja, a hírszerzési információk megosztása nem állt le (Reuters).

A három ügy bizonyítékai különböznek. A fenyegetésről szóló értesülést tagadják, a rakétaindításokra vonatkozó figyelmeztetés elmaradásának okát vitatják, a műholdas korlátozást pedig név nélkül nyilatkozó tisztviselők kötötték a Fehér Házhoz. Együtt azt mutatják, hogy Washington olyan eszközökkel rendelkezik, amelyekkel befolyásolhatja Kijevet, miközben nyíltan ellenzi az orosz finomítók elleni hadjáratot. Általános amerikai leállásra nincs bizonyíték, és az sem bizonyított, hogy a korlátozások a csapások megtorlását szolgálták. Az uniós vezetők ezen a héten már napirendre vették a műholdas kapcsolatok és a rakétaindítási figyelmeztetések ügyét (To Brief).

Két hiány, amelyet Európa idén télen nem tud pótolni

A legsürgetőbb gondot a Patriot rakéták készlete jelenti. Egy ukrán tisztviselő a Washington Postnak azt mondta, már csak néhány elfogórakétájuk maradt. Egy magas rangú NATO-tisztviselő szerint ugyanakkor továbbra is érkeznek rakéták a PURL programon keresztül (Washington Post). A PURL keretében az európai szövetségesek fizetnek az Ukrajnának szánt amerikai fegyverekért, de arról továbbra is az Egyesült Államok dönt, mikor szállítják le őket.

Zelenszkij saját feltételt is felvetett: kész lehet leállítani a finomítók elleni támadásokat, ha Washington több Patriot rakétát küld (BBC). Ez az ő ajánlata, nem megállapodás.

Európa saját Patriot rendszereit már lekötötték. A holland védelmi minisztérium májusban december elejéig meghosszabbította a lengyelországi Patriot-telepítést (Holland Védelmi Minisztérium). Az ottani ütegek azt a logisztikai központot védik, amelyen keresztül a nyugati fegyverek Ukrajnába jutnak. Ha keletre küldenék őket, védelem nélkül maradna ez az útvonal.

A rakétaindítások előrejelzése hosszabb távú hiány. A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete januárban arra jutott, hogy Európában egyedül az Egyesült Államok rendelkezik űrből működő, ballisztikus rakétákra figyelmeztető rendszerrel. Ezek a műholdak észlelik az indítást, és időt adnak a légvédelmi egységeknek a reagálásra (IISS). Franciaország és Németország közös JEWEL programja az első európai képesség kiépítését a 2030-as évek elejére tervezi (Francia Védelmi Minisztérium).

Az EU legnagyobb ereje a pénz. A tagállami vezetők október 15–16-i csúcstalálkozójukon üdvözölték az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós támogatási hitelt, és támogatták egy, a ballisztikus rakéták elleni védekezést segítő koalíció létrehozását (az Európai Tanács következtetései). Uniós intézmény azonban nem utasíthat egy tagállami hírszerző szolgálatot az adatok megosztására, és egyetlen amerikai rakéta szállításáról sem dönthet.

A műholdas korlátozás ügyében legalább van, akinek meg kell adnia a választ. Kétpárti amerikai szenátorcsoport október 15-én levélben kérdezte meg a Pentagon főfelügyelőjét, a minisztérium belső ellenőrző szervét, hogy ki engedélyezte a korlátozásokat (szenátori levél). A válasz megvilágíthatja ezt az egy döntést, de a tágabb indítékot nem feltétlenül tisztázza. Az európai kormányoknak nem kell erre várniuk: a helyzetük világos. Fizethetik Ukrajna rakétavédelmét, de évekig nem tudják pótolni az amerikai figyelmeztető műholdakat és a Patriot-ellátást, amelyekre a védelem épül. Ez mozgásteret ad Washingtonnak Kijevvel szemben, függetlenül attól, hogy az amerikai kormány megtorlásként használta-e a finomítótámadások miatt.