Washington hírszerzéssel sürgette a finomítótámadások leállítását

Donald Trump megbízottai, Steve Witkoff és Jared Kushner október 9-én csaknem nyolc órán át próbálták rávenni Ukrajnát Miamiban, hogy állítsa le az orosz olajfinomítók elleni támadásokat (Axios). A Financial Times szerint azzal figyelmeztették Kijevet, hogy az Egyesült Államok leállíthatja a hírszerzési adatok megosztását, ha Ukrajna továbbra is figyelmen kívül hagyja Washington kérését. Washington egyszer már felfüggesztette ezt az együttműködést, Európa pedig csak részben tudja pótolni.

Figyelmeztetés, cáfolat és dízelmegállapodás

Witkoff nyilvános beszámolója szerint az európai kormányok, az Európai Bizottság és a NATO is részt vett a téli felkészülésről és a biztonsági garanciákról folytatott tárgyalásokon; megállapodást nem jelentett be (AFP). A közleményből és a sajtóhírekből nem derül ki, hogy az európai résztvevők közül bárki hallotta-e a vitatott szóváltást.

Az FT szerint az amerikai kérés feltételhez kötött figyelmeztetés volt. Egy ukrán résztvevő „határozott kérésnek” nevezte a lapnak az elnök felszólítását (Financial Times). Ez a jövőre vonatkozó nyomásgyakorlásról szól, nem arról, hogy már döntöttek volna az adatmegosztás leállításáról.

Az Axiosnak nyilatkozó ukrán tisztviselő egyenes fenyegetésként írta le a történteket. Egy, az ügyet közvetlenül ismerő amerikai tisztviselő ezt tagadta: szerinte a megbízottak csak arra emlékeztették Kijevet, hogy az Egyesült Államok lőszert és hírszerzési információkat biztosít Ukrajnának (Axios). A cáfolatból is kiderül, hogy az amerikai támogatás szóba került a vitában. Arról nincs sajtóbeszámoló, hogy az adatmegosztás valóban leállt volna.

Ugyanez a tisztviselő azt mondta, Trump az Egyesült Államokban tapasztalható magas üzemanyagárakat az orosz finomítók elleni támadásoknak tulajdonítja. A tárgyalások napján, Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után Trump bejelentette, hogy megállapodás született az orosz dízel világpiacra juttatásáról (n-tv). Az amerikai Pénzügyminisztérium ezután engedélyt adott ki az orosz dízel kereskedelmére, amelyet az amerikai szankciók egyébként tiltanának. Az engedély 2027. április 7-ig érvényes, és nem követeli meg Moszkvától, hogy leállítsa az ukrán villamosenergia-hálózat elleni támadásokat (OFAC).

Miért folytatja Kijev a támadásokat?

Kijev azt szeretné, ha mindkét fél egyszerre függesztené fel az energetikai létesítmények elleni támadásokat. Zelenszkij szeptember 22-én azt mondta, Ukrajna kész energetikai tűzszünetet kötni Oroszországgal; az egyoldalú leállásról viszont nem esett szó (Reuters).

A finomítók elleni támadások Kijev egyik alkueszközét jelentik. Az orosz finomítóipar helyzetéről szóló elemzésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a júniusi termelést napi 3,8 millió hordóra becsülte, ami nagyjából 30 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól (IEA). Az adatból nem derül ki, mekkora részt okoztak a támadások, de jelzi, mekkora termelést állíthatna helyre Moszkva. Oroszország eközben súlyos károkat okozott Ukrajna villamosenergia-hálózatában a tél előtt (To Brief), így egyoldalú leállással Kijev lemondana arról, hogy az orosz energiarendszerre gyakorolt nyomással válaszoljon.

Mit tud Európa pótolni, és mit nem?

Washington már élt ezzel az eszközzel. John Ratcliffe, a CIA igazgatója 2025. március 5-én elismerte, hogy szüneteltették a hírszerzési adatok megosztását; a katonai csatornákon zajló adatmegosztás nagy része is leállt (Washington Post). A megosztás március 11-én, a dzsiddai tárgyalások után indult újra (AP). Ugyanekkor az Egyesült Államok a katonai támogatást is befagyasztotta, ezért nem lehetett külön mérni, mekkora költséggel járt volna önmagában a hírszerzés megvonása.

A következmények kézzelfoghatók: Ukrajna amerikai műholdfelvételeket használ a célpontok kiválasztásához, az orosz támadásokra vonatkozó amerikai figyelmeztetések pedig segítik a légvédelem elhelyezését (Washington Post).

Franciaország a 2025-ös szünet alatt is megosztotta saját hírszerzési adatait Ukrajnával, olyan képességekre támaszkodva, amelyek nem függnek Washingtontól (Reuters). Párizs nem részletezte, mit küldött, így nem tudni, mekkora segítséget jelentett ez a pótlás.

A helyettesítés korlátai más területen világosabbak. Az IISS 2026 januárjában az Egyesült Államokat nevezte Európa egyetlen jelenlegi szolgáltatójának, amely űralapú ballisztikusrakéta-riasztást nyújt: ez a műholdas képesség a világűrből észleli a rakétaindításokat (IISS). A Le Monde 2025 márciusában arról írt, hogy a szövetségesek amerikai engedély nélkül az amerikai eredetű hírszerzési adatokat sem feltétlenül továbbíthatják Kijevnek (Le Monde).

Az első európai politikai reakció a finomítótámadásokra összpontosított. Kristen Michal észt miniszterelnök október 10-én azt javasolta, hogy az Európai Tanács következő ülésén (az EU vezetőinek csúcstalálkozóján) vitassák meg, hogyan segíthetnének gyorsabban Ukrajnának az orosz finomítók megsemmisítésében (ERR). Javaslata nyitva hagyta, ki pótolná az amerikai hírszerzést, ha leállna az adatmegosztás.

Bárhogy fogalmaztak is az amerikai megbízottak, Washington az Ukrajna háborús stratégiájáról folyó vitában hivatkozott hírszerzési támogatására, amelyet korábban már felfüggesztett. Európa saját hírszerzési képességeivel részben pótolhatja az amerikait. Az amerikai űralapú ballisztikusrakéta-riasztásra építő ukrajnai biztonsági garanciákról azonban továbbra is Washington dönt.